1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„48. kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése, döntése, továbbá az okmány gyártáshibája, valamint a tároló elem hibás adattartalma vagy nem megfelelő működése miatt kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás;”
2. § Hatályát veszti az Itv. Melléklet IX. fejezet
a) I. alcím 7. pont d) alpontja,
b) IV. alcím 2. pont a) alpontja.
3. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a hivatásos konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő), a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. szerv) közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében.”
(2) Az Nytv. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az anyakönyvvezető közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében, valamint a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott személyek állandó személyazonosító igazolványának kiadásában.”
(3) Az Nytv. 7. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az anyakönyvvezető a nyilvántartást kezelő szerv részére továbbítja az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatokat. Nem kerül hivatalból kiállításra az állandó személyazonosító igazolvány titkolt terhesség, valamint a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása esetén.
(4) Az anyakönyvvezető - ha a házasuló hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz - végzi az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezést, jogszabályban meghatározott esetben az ujjnyomat-felvételezést, valamint a nyilvántartást kezelő szerv részére továbbítja a Magyarországon házasságot kötött magyar állampolgár hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványa kiállításához szükséges adatokat.”
(4) Az Nytv. 9. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartást kezelő szerv)
„k) ellátja a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött esetén az állandó személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos hatósági feladatokat.”
(5) Az Nytv. 9. § (2) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartást kezelő szerv)
„l) ellátja a 28/C. §-ban meghatározott értesítési szolgáltatással kapcsolatos feladatokat,
m) ellátja a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok házasságkötés során választott házassági nevének felvétele esetén az állandó személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány hivatalból történő kiadásával kapcsolatos hatósági feladatokat.”
(6) Az Nytv. 9. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartást kezelő szerv)
„n) vezeti a 33/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást.”
(7) Az Nytv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyilvántartást kezelő szerv a Központi Okmánytárban - adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva - kezeli:
a) az állandó személyazonosító igazolvány adatlapokat, kérelmeket és fényképeket, a lakcímbejelentő lapokat, valamint az értesítésicím-bejelentőlapot;
b) a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot, valamint a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével és a külföldi lakóhely változás bejelentésével kapcsolatos iratokat;
c) a nyilvántartási eljárásban keletkezett - a nyilvántartásba vétellel, adatszolgáltatási korlátozással és annak visszavonásával, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos - alapiratokat, az anyakönyvi alapiratok kivételével;
d) a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.”
(8) Az Nytv. 11. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
„l) arcképmását és - ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan - aláírását, ha a 29. § (12) bekezdésében meghatározott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt igényelt, vagy az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyafelhasználói regisztrációt kezdeményezett, illetve, ha videotechnológiával történt személyazonosítást követően egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránti kérelmet terjesztett elő;”
(9) Az Nytv. 11. § (1) bekezdése következő r) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
„r) személyazonosító igazolvány kérelem és adatlap ügyszámát.”
(10) Az Nytv. 11. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A nyilvántartás - a polgár írásbeli hozzájárulása esetén - tartalmazza a polgár ujjnyomatát az állandó személyazonosító igazolvány pótlása céljából.
(5) A polgár hozzájárulásának írásbeli visszavonása és a (4) bekezdésben meghatározott cél megszűnése esetén - a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvényességi idejének lejárta vagy érvénytelensége esetén - az ujjnyomatot haladéktalanul törölni kell.”
(11) Az Nytv. 14. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)
„r) a születést anyakönyvező anyakönyvvezető által a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványa kiadásához szükséges adatok.”
(12) Az Nytv. 14. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)
„s) az anyakönyvvezető által a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgároknak a hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványa kiadásához szükséges adatok.”
(13) Az Nytv. 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az elektronikus anyakönyv tájékoztatása alapján a nyilvántartást kezelő szerv az újszülött intézetben történt születése tényét továbbítja az állami adó- és vámhatóságnak, a kincstárnak, valamint az egészségbiztosítási szervnek az adóigazolvány és a TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány kiállításával kapcsolatos hatósági feladatai ellátása céljából.”
(14) Az Nytv. 17. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)
„g) elhalálozás ténye, helye és ideje.”
(15) Az Nytv. a következő 19/F. §-sal egészül ki:
„19/F. § (1) A nyilvántartást kezelő szervtől a polgár elhalálozásának tényéről, helyéről és idejéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül tájékoztatás kérhető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtására kizárólag elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével
a) közvetlen hozzáféréssel, vagy
b) elektronikus felületen keresztül
van lehetőség.
(3) Az adatigénylőnek a kérelemben az érintett polgár természetes személyazonosító adatait kell feltüntetnie.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adatigénylés alapján a nyilvántartást kezelő szerv az adatigénylőnek a 17. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adatokról ad tájékoztatást.”
(16) Az Nytv. 21. §-a a következő cs) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
„cs) a lakcím, az értesítési cím, a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a vizsgára jelentkező adatainak ellenőrzése céljából a járművezetők vizsgáztatását és pályaalkalmassági vizsgálatát végző szervezet (vizsgaközpont);”
(17) Az Nytv. 21. §-a a következő gy) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
„gy) a lakcím, az értesítési cím, az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, valamint a nemre vonatkozó adatok kivételével a vizsgára jelentkező adatainak vagy a vizsgakötelezettség alóli mentesülés ellenőrzése céljából a Magyar Vöröskereszt;”
(18) Az Nytv. 21. § m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
„m) a közjegyző
ma) az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére vonatkozó adatok, a nemre, és a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével - a lakcímadatok vonatkozásában azonban a történeti adatokat is beleértve - a fizetési meghagyásos eljáráshoz, az európai fizetési meghagyásos eljáráshoz, a végrehajtási eljáráshoz, az európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány, igazolás, kivonat kiállítása iránti eljáráshoz,
mb) a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a hagyatéki eljáráshoz, az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljáráshoz,
mc) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, valamint az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz, továbbá az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére vonatkozó adatok, a nemre, és a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével az egyéb közjegyzői nemperes eljárásokhoz;
n) az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő személy házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének és halálának az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában való feltüntetése érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara;”
(19) Az Nytv. 21. §-a a következő x) és y) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
„x) a családi állapotra, valamint a házasságkötés helyére vonatkozó adatok kivételével a születést anyakönyvező anyakönyvvezető a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött részére hivatalból kiadott állandó személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségei teljesítéséhez;
y) a családi állapotra, valamint a házasságkötés helyére vonatkozó adatok kivételével az anyakönyvvezető a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok részére hivatalból kiadott állandó személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségei teljesítéséhez.”
(20) Az Nytv. 22. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]
„n) az intézetben történt születést bejelentő intézet a születés bejelentéséhez, a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv a haláleset bejelentéséhez szükséges adatok Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján történő továbbításával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez.”
(21) Az Nytv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása céljából, a rendőrség bűnüldözési tevékenysége ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az Országgyűlési Őrség, a rendőrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához, valamint a nyilvántartást kezelő szerv által megbízott megszemélyesítést végző szervezet az állandó személyazonosító igazolvány és a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott hivatalból kiadásra kerülő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány megszemélyesítéséhez, kiállításához és a jogszabályban meghatározott adatok kezeléséhez e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pont], a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának az ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m), n) és p) pont], valamint az elítélt kapcsolattartója személyazonosságának az ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a), d), e) és h) pont] igénylésére jogosultak.”
(22) Az Nytv. 24/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/E. § (1) Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 18. § (5) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni, az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye, valamint az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója kivételével.
(2) Az anyakönyvvezető a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségei teljesítése céljából a 11. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat jogosult igényelni.”
(23) Az Nytv. 24/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartást kezelő szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a polgár arcképmását, valamint a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adatot és az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott metaadatot átadja.”
(24) Az Nytv. 24/F. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott arcképelemző tevékenység igénybevételére jogosult szervek, valamint az automatizált összehasonlítás igénybevételére jogosult szervek a személyazonosság ellenőrzése céljából a polgár természetes személyazonosító adatai közlésével a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adatot igényelhetik a nyilvántartásból.”
(25) Az Nytv. IV. fejezete a következő 24/H. §-sal egészül ki:
„24/H. § A nyilvántartást kezelő szerv az útiokmány-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az egészségbiztosítási szerv, valamint az állami adó- és vámhatóság részére továbbítja a 7. § (4) bekezdésében meghatározott személyek esetében a hivatalbóli okmánykiállításhoz szükséges adatokat, továbbá közli az állami adó- és vámhatósággal azt a tényt, hogy a névváltozásra házasságkötésre tekintettel került sor.”
(26) Az Nytv. a 28/B. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Elhalálozásról történő értesítési szolgáltatás
28/C. § (1) A polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozatot tehet, mely alapján a nyilvántartást kezelő szerv - a polgár elhalálozása esetén - elektronikus úton értesíti a nyilatkozatban megjelölt és az értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szervet az elhalálozott természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, elhalálozása tényéről, helyéről és idejéről.
(2) A polgár nyilatkozata tartalmazza:
a) a természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
b) az értesítés küldésére vonatkozó kifejezett kérelmét és
c) az értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szerv megnevezését.
(3) A polgár a nyilvántartásban tárolt nyilatkozatát elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján visszavonhatja. A visszavonást követően a nyilatkozatot haladéktalanul törölni kell.
(4) A nyilvántartást kezelő szerv a nyilatkozatot a polgár elhalálozásának nyilvántartásba történő bejegyzését követő 5. évet követően törli.”
(27) Az Nytv. 29. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A cselekvőképtelen kiskorú polgár részére a személyazonosító igazolványt - a (13a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.”
(28) Az Nytv. 29. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:
„(13a) A személyazonosító igazolványt a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben hivatalból kell kiadni.”
(29) Az Nytv. 29. §-a a következő (16a) bekezdéssel egészül ki:
„(16a) A polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezheti az elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült állandó személyazonosító igazolványának pótlását annak érvényességi idején belül azzal - az okmányazonosító, a kiállításának ideje, a 29. § (3) bekezdés szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsor, a 29. § (5) bekezdés szerinti kódszám, a 29. § (6) bekezdés szerinti adattároló kód, a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója, a szolgáltatásazonosító és a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám kivételével - megegyező adattartalommal.”
(30) Az Nytv. 29/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A nyilvántartást kezelő szerv a magánútlevél kiállítása céljából továbbított ujjnyomatot az útiokmány-nyilvántartás részére történő átadást követően haladéktalanul törli.”
(31) Az Nytv. VI. fejezete a következő 33/B. §-sal egészül ki:
„33/B. § (1) A nyilvántartást kezelő szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervekről és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az ott meghatározott szervek
a) megnevezését
b) székhelyét, levelezési címét,
c) elektronikus levélcímét, telefonszámát,
d) nevében hozzáférésre felhatalmazott személy
da) családi és utónevét,
db) születési családi nevét és utónevét,
dc) anyja nevét,
dd) születési helyét, idejét,
de) szervezeti egységét,
df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,
dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,
dh) felhasználónevét,
di) hivatali kapcsolattartásra használható elektronikus levélcímét.
(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság - a meghatározott időtartam lejártával - a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.
(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét a nyilvántartást kezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint d) pont da)-df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személyi azonosítóját. A nyilvántartást kezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik a nyilvántartást kezelő szervet.
(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét a nyilvántartást kezelő szervtől a szakmai felügyeletet ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.”
(32) Az Nytv. 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Törvényes képviselő a cselekvőképtelen kiskorú kérelmező személyazonosító igazolványa kiadásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatot elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján is tehet.”
(33) Az Nytv. 34. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A polgár kérelme személyesen, ügyintézői közreműködés nélkül történő benyújtására elektronikus ügyintézési pontot vehet igénybe. Az elektronikus ügyintézési pontot a nyilvántartást kezelő szerv működteti. A nyilvántartást kezelő szerv ebben az esetben írásban tart kapcsolatot a polgárral.
(7) A kérelem benyújtásakor a polgár - a vezetői engedély kivételével - személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványával azonosítja magát.
(8) A nyilvántartást kezelő szerv az elektronikus ügyintézési ponton történő személyazonosítás, valamint a kérelem kitöltése céljából a polgár természetes személyazonosító adatait és lakcímét szolgáltatja.”
(34) Az Nytv. 34. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kérelem benyújtásakor a polgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványával azonosítja magát.”
(35) Az Nytv. 34. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv - a (6) bekezdés szerinti esetben - a polgár személyazonosságának ellenőrzése céljából az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatást igénybe veheti.
(10) A nyilvántartást kezelő szerv a (6) bekezdésben foglaltak tekintetében elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szervnek minősül.”
(36) Az Nytv. 36. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az állandó személyazonosító igazolvány kiállításáról, valamint a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött és a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok részére hivatalból kiadásra kerülő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiállításáról a nyilvántartást kezelő szerv a megszemélyesítést végző szervezet útján gondoskodik.”
(37) Az Nytv. 47. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)
„f) az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén elhelyezett szolgáltatás-azonosító kezelését, felhasználását és annak műszaki követelményeit.”
4. § Az Nytv.
a) 9. § (2) bekezdés g) pontjában a „személyazonosító igazolvány nyilvántartásban” szövegrész helyébe a „nyilvántartásban” szöveg,
b) 17. § (7) bekezdésében az „a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból” szövegrész helyébe az „a nyilvántartásból” szöveg,
c) 21. § q) pontjában a „biztosításával összefüggésben” szövegrész helyébe a „biztosításával összefüggésben, valamint jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához” szöveg,
d) 28/A. § (1) bekezdésében a „céljából kezeli” szövegrész helyébe a „céljából résznyilvántartásként kezeli” szöveg
lép.
5. § (1) A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény (a továbbiakban: 1993. évi XL. törvény) 2. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Vöröskereszt az (1) bekezdés e) pontjában foglalt, elsősegélynyújtás oktatással kapcsolatos feladatai keretében végzi a közúti járművezetők, járművezető-jelöltek (a továbbiakban együtt: járművezetők) elsősegélynyújtás oktatását, kizárólagos vizsgáztatását, valamint megállapítja - a jogszabályi feltételek fennállása esetén - a vizsgakötelezettség alóli mentesülést.
(1b) A Vöröskereszt a járművezetők elsősegély-nyújtási ismereteinek megszerzéséről vagy a közúti elsősegély-nyújtási vizsgakötelezettség alóli mentesüléséről - igazolás kiállítása céljából - elektronikus nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a járművezető
aa) családi és utónevét, születési családi és utónevét,
ab) születési helyét,
ac) születési idejét, valamint
ad) anyja születési családi és utónevét;
b) a Vöröskereszt vizsgabizottsága
ba) előtt tett sikeres vizsga időpontját,
bb) által kiállított, az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzését tanúsító vizsgaigazolás sorszámát (Vöröskereszt nyilvántartási száma); vagy
c) a járművezetők elsősegély-nyújtási vizsgakötelezettsége alóli mentesülés esetén
ca) a mentesülést megalapozó igazolást kiadó megnevezését,
cb) a mentesülési igazolás sorszámát és kiadási dátumát.”
(2) Az 1993. évi XL. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Vöröskeresztet feladatai ellátása során az (1b) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésén kívül hatósági jogkör nem illeti meg.”
(3) Az 1993. évi XL. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A 2. § (1b) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok tekintetében a nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) A nyilvántartás alapján a járművezető-jelölt - kérésére - igazolást kap arról, hogy az előírt elsősegély nyújtási ismeretekkel rendelkezik.
(3) A Vöröskereszt elektronikus úton értesíti a közúti közlekedési nyilvántartó szervet a 2. § (1b) bekezdésében foglalt adatokról.”
6. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén - ha a személyazonosság megállapítása más módon nem biztosítható vagy hitelt érdemlően nem bizonyítható - a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottról fényképfelvétel készíthető, az igazoltatottól ujjnyomat vehető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők.”
(2) Az Rtv. 29. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerint készített fényképfelvételt az erre a célra rendszeresített eszköz alkalmazásával az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben szabályozott automatizált összehasonlítás igénybevételével, az ott meghatározott szabályoknak megfelelően - személyazonosság megállapítása céljából - a helyszínen ellenőrizni lehet.
(4b) Ha az igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása a helyszínen sikertelen, akkor az igazoltatott előállítható a további adategyeztetés érdekében.”
(3) Az Rtv. 42. § (6) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:
[A(z)
(1), (2), (5) és (5e) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat]
„af) az érintett személy személyazonosságának megállapítása érdekében,”
(használható fel.)
7. § Az Rtv.
a) 6/A. § (4) bekezdés b) pontjában az „állami vezető” szövegrész helyébe a „politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában a „központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról” szövegrész helyébe a „kormányzati igazgatásról” szöveg, a „politikai vezetőnek” szövegrész helyébe a „politikai felsővezetőnek” szöveg,
c) 7/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „határrendészeti szabálysértést” szövegrész helyébe a „tiltott határátlépés szabálysértést, határrendészeti szabálysértést” szöveg,
d) 29/A. § (1) bekezdésében a „29. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „29. § (4) és (4a) bekezdésében szöveg,
e) 97. § h) pontjában az „előzetesen letartóztatott” szövegrész helyébe a „letartóztatott” szöveg
lép.
8. § Hatályát veszti az Rtv.
a) 7. § (1) bekezdés a) pontjában az „a hivatásos állományba jelentkezőknél, valamint a hivatásos állomány tagjánál” szövegrész,
b) 7. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szövegrész,
c) 7. § (1a) bekezdésében a „ , továbbá állami tisztviselő és állami ügykezelő” szövegrész,
d) 7. § (1a) bekezdés a) pontjában a „menekültügyi eljárással,” szövegrész,
e) 67. § (1) bekezdésében az „állami szolgálati jogviszony,” szövegrész.
9. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvsz. tv.) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bv. szervezet személyi állománya hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), továbbá rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban álló személyekből állhat.”
(2) A Bvsz. tv. 28/A. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A bv. szervezet a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának biztosítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó]
„f) anyja születési nevére.”
10. § A Bvsz. tv.
a) 9/A. § (1) bekezdésében a „szervek” szövegrész helyébe a „szervek, valamint a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdálkodó szervezet” szöveg,
b) 9/A. § (2) bekezdésében az „az autonóm államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „az autonóm államigazgatási szerv, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2. §-ában meghatározott szerv” szöveg,
c) 9/A. § (4) bekezdésében az „az autonóm államigazgatási szervek” szövegrész helyébe az „az autonóm államigazgatási szervek, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2. §-ában meghatározott szervek” szöveg
lép.
11. § Hatályát veszti a Bvsz. tv.
a) 10. § (2) és (2a) bekezdése, valamint
b) 10. § (6) bekezdésében az „a közalkalmazott, a kormánytisztviselő, valamint” szövegrész.
12. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.)
a) 14/A. § (4) bekezdésében az „állami vezető” szövegrész helyébe a „politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár” szöveg,
b) 69. § (2) bekezdésében az „alá eső munkaköröket, tisztségeket” szövegrész helyébe az „alá eső munkaköröket, álláshelyeket, tisztségeket” szöveg,
c) 74. § i) pont id) alpontjában a „kormányhivatal, valamint” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal, valamint” szöveg
lép.
13. § Hatályát veszti az Nbtv.
a) 30. § (1) bekezdésében az „állami szolgálati,” szövegrész, valamint
b) 74. § g) pontjában az „az állami szolgálati jogviszony,” szövegrész.
14. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: 1996. évi XX. törvény) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény szerinti belföldi gyermek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét, továbbá ha a Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött - a titkolt terhesség, valamint a szülőnek az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulás esete kivételével - intézetben született, ezt a tényt közli az állami adóhatósággal. Az állami adóhatóság a belföldi gyermek részére az adóigazolvány kiállításáról hivatalból gondoskodik.
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján - a titkolt terhesség, valamint a szülőnek az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulás esete kivételével - az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén az adóazonosító jel elhelyezése, továbbá az adóigazolvány kiállítása céljából az állami adóhatóság az adatok átadását követően 8 órán belül gondoskodik a gyermek adóazonosító jelének képzéséről és az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő megküldéséről.”
(2) Az 1996. évi XX. törvény 17. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(Az állami adóhatóság az adóigazolványt bevonja, ha)
„c) az abban szereplő adat megváltozott.”
(3) Az 1996. évi XX. törvény 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A TAJ számról szóló hatósági igazolványt - a (7b) bekezdés kivételével - az egészségbiztosítási szerv állítja ki és juttatja el az érintett részére.”
(4) Az 1996. évi XX. törvény 21. § (7) és (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv az újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát és nemét, lakcímét, valamint ha a Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött intézetben született, ennek tényét közli a kincstárral a TAJ szám képzésével és nyilvántartásával kapcsolatos, valamint az anyasági támogatás és a családi pótlék hivatalból történő megállapításával összefüggő feladatok ellátása céljából.
(7a) A Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére az egészségbiztosítási szerv a kincstár adatátadása alapján a TAJ számot tartalmazó hatósági igazolványt hivatalból állítja ki.”
(5) Az 1996. évi XX. törvény 21. §-a a következő (7b) és (7c) bekezdéssel egészül ki:
„(7b) Amennyiben az újszülött - a titkolt terhesség, valamint a szülőnek az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulás esete kivételével - intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár, a kincstár a (7) bekezdésben meghatározott adatainak átadását követően haladéktalanul TAJ számot képez, és erről adatot szolgáltat az egészségbiztosítási nyilvántartásokat vezető szerv részére. Az egészségbiztosítási nyilvántartásokat vezető szerv az adatok átadását követő 8 órán belül gondoskodik az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén a TAJ szám elhelyezése céljából a TAJ számnak, valamint a hivatalból kiállításra kerülő TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány adatainak az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő megküldéséről.
(7c) Az egészségbiztosítási szerv a TAJ számot tartalmazó hatósági igazolványt hivatalból állítja ki a Magyarországon házasságot kötött magyar állampolgár részére, amennyiben a polgár a házasságkötést követően a korábban viselt nevétől eltérő házassági nevet visel. Az egészségbiztosítási nyilvántartásokat vezető szerv a házasságkötésből eredő névváltozásra vonatkozó, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve általi adatszolgáltatást követően gondoskodik a hivatalból kiállításra kerülő TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány adatainak az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő megküldésről.”
(6) Az 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
„k) a kincstárnak és az egészségbiztosítási nyilvántartásokat vezető szervnek jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a polgár elhalálozásának tényéről, helyéről és idejéről.”
15. § Az 1996. évi XX. törvény
a) 37. § (1) bekezdés c) pontjában az „elhalálozásáról” szövegrész helyébe az „elhalálozása tényéről, helyéről, idejéről” szöveg,
b) 37. § (3) bekezdésében az „oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv” szövegrész helyébe az „oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv, az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyugdíj-biztosítási nyilvántartást vezető társadalombiztosítási szerv, valamint az (1) bekezdés k) pontja szerinti kincstár” szöveg
lép.
16. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: 1997. évi XLVII. törvény) a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § A közúti járművezetők egészségi alkalmassági adatairól a vizsgálatot végző szerv az EESZT útján haladéktalanul értesíti a közúti közlekedési nyilvántartó szervet.”
(2) Az 1997. évi XLVII. törvény 35/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Törvényben meghatározott esetben az EESZT útján, a 4. § szerinti célból az egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, az EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére is továbbítható adat.”
(3) Az 1997. évi XLVII. törvény III/A. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Az egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére történő adattovábbítás
35/P. § A 4. § (2) bekezdés j) pontja szerinti célból, törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt, egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére az EESZT-n keresztül továbbítja
a) a közúti járművezetők és járművezető-jelöltek egészségi alkalmassági vizsgálatát végző egészségügyi szolgáltató a vizsgálat eredményét,
b) a halál okát megállapító orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot, hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény az egészségügyi törvény szerinti halottvizsgálati bizonyítványt elektronikus dokumentumként,
c) az egészségügyi szolgáltató az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerinti adatokat az ott meghatározottak szerint.”
17. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (5) bekezdésében az „A 83. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Külföldön élő vagy tartózkodó jogosult esetén a 83. § (2) bekezdésében” szöveg lép.
18. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) a következő 21/D. §-sal egészül ki:
„21/D. § (1) Hivatalból történik az 5 vagy 10 éves érvényességi idővel kiállított, érvényes magánútlevéllel rendelkező polgár részére a magánútlevél kiállítása, ha házasságkötésére irányuló szándéka bejelentésekor a házasságkötést követően viselni kívánt, a korábbitól eltérő házassági név viselésére vonatkozó szándékáról nyilatkozik, és a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz.
(2) A magánútlevél kiállítására csak abban az esetben kerülhet sor az (1) bekezdés szerinti hivatalbóli eljárás keretében, ha a magánútlevél lejárat szerinti érvényessége a házasságkötésre irányuló szándék bejelentésekor és a házasság megkötésének napján is fennáll.
(3) Ha a házasságkötési szándék bejelentését követően a magánútlevél érvénytelenítésre kerül, akkor az (1) bekezdés szerinti eljárásban magánútlevél nem állítható ki.
(4) A magánútlevél kiállításához szükséges arcképmás, aláírás és ujjnyomat adatokat az anyakönyvvezető veszi fel, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv továbbítja az okmány előállításához szükséges adatokat.
(5) Az (1) bekezdés szerint hivatalból kiállításra kerülő okmány érvényességi ideje megegyezik a korábbi okmány érvényességi idejével, de legalább 5 év.”
(2) Az Utv. 26. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az útlevélhatóság, a járási hivatal, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át)
„d) közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a vezetői engedély tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában, továbbá a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat.”
(3) Az Utv. 27. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) Az adatkezelő szerv az elektronikus ügyintézési ponton történő személyazonosítás céljából a polgár útiokmány-nyilvántartásban szereplő, az azonosításhoz szükséges természetes személyazonosító adatait szolgáltatja.”
(4) Az Utv. 27. §-a a következő (1f) és (1g) bekezdéssel egészül ki:
„(1f) Az adatkezelő szerv a közölt okmányazonosító adat alapján, az érintett családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét átadja a természetes személy személyazonosságának ellenőrzése céljából a videotechnológián keresztül történő személyazonosítást végző szervezet részére.
(1g) Az adatkezelő szerv a közölt természetes személyazonosító adatok alapján, az érintett úti okmánya érvényességének tényére és kiállítás szerinti érvényességi idejére vonatkozó adatokat átadja a házasságkötés miatt hivatalból történő okmánykiállításra való jogosultság megállapítása céljából az anyakönyvvezető részére.”
19. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: 1998. évi LXXXIV. törvény) 4. §-a a következő b) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„b) intézetben született újszülött: az az újszülött, akinek születését az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. § (3) bekezdése szerint jelentik be az illetékes anyakönyvvezetőnek;”
(2) Az 1998. évi LXXXIV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítása intézetben született, Magyarországon élő, magyar állampolgár újszülött esetén - feltéve, hogy a szülő ezt vissza nem utasítja - az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján elektronikusan megkapott adatok alapján hivatalból induló eljárás keretében történik. Egyéb esetekben a családtámogatási ellátásokat írásban benyújtott kérelem alapján lehet megállapítani.”
20. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: 1999. évi XLIII. törvény) 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Halottat csak jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni, vagy elektronikus dokumentumként megküldeni. Az elhunyt elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halottvizsgálati bizonyítvány egy papíralapú vagy elektronikus példányának megőrzéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.”
(2) Az 1999. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a halottvizsgálati bizonyítvány szerint a holttest hamvasztható, a hamvasztást az ország területén működő bármely hamvasztóüzemben el lehet végezni. A hamvaszthatóságot tanúsító halottvizsgálati bizonyítványról az üzem másolatot készítve vagy a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus példányát az üzem a nyilvántartáshoz csatolva megőrzi.”
21. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény a következő 8. §-sal egészül ki:
„8. § (1) Ha a települési önkormányzatnál közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő nem működik, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott képfelvevőt a jegyző, vagy a képviselő-testület által kijelölt, a települési önkormányzat alkalmazásában álló köztisztviselő is üzemeltetheti és kezelheti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a képfelvevő kihelyezésére, üzemeltetésére, az adatkezelésre, a felvétel felhasználására és továbbítására, valamint a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval való együttműködésre a 7. § és a 7/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
22. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: 1999. évi LXXXIV. törvény) a következő 4/A-4/E. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) Kategóriára vonatkozó vezetési jogosultság Magyarországon történő megszerzése, valamint magyar vezetői engedély érvényességi idejének meghosszabbítása esetén a nyilvántartó hivatalból, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatali eljárásban bejegyzi a járművezetési jogosultságot az engedély-nyilvántartásba, ha a járművezető a vezetői engedély kiállításához szükséges összes feltételt teljesítette.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a nyilvántartó hivatalból gondoskodik a vezetői engedélynek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatali eljárás útján történő (a továbbiakban: automatikus) kiállításáról, ha a járművezető a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tett.
(3) A nyilvántartó házasságkötésből eredő névváltozás esetén, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv által továbbított adatok alapján hivatalból gondoskodik a vezetői engedély automatikus kiállítás útján történő cseréjéről, ha a járművezető a vezetői engedély kiállításához szükséges összes feltételt teljesítette, továbbá az anyakönyvvezetőnél a vezetői engedély automatikus kiállításához szükséges nyilatkozatokat megtette és a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tett.
4/B. § Ha a vezetői engedély 4/A. §-ban foglaltak szerinti automatikus kiállítása valamely jogszabályi feltétel hiánya miatt akadályba ütközik, arról a nyilvántartó értesíti az ügyfelet.
4/C. § A nyilvántartó házasságkötésből eredő névváltozás esetén, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv által továbbított adatok alapján hivatalból gondoskodik a forgalmi engedély és törzskönyv automatikus kiállítás útján történő cseréjéről, ha az okmány jogosultja a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz.
4/D. § A nyilvántartó a 4/A. §-ban foglalt esetekben hivatalból gondoskodik az okmányok kiállításáról, ha a hivatalbóli okmánykiállítás akadálya elhárult.
4/E. § A vezetői engedély és a törzskönyv, valamint a forgalmi engedély hivatalbóli kiállításáról a nyilvántartó a megszemélyesítést végző szervezet útján gondoskodik.”
(2) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közlekedési igazgatási hatóság:]
„a) vezetői engedély kiállítása kapcsán
aa) ellenőrzi a külföldi vezetői engedély cseréjére, honosítására, visszahonosítására irányuló kérelem teljesítésének feltételeit,
ab) eljár a magyar vezetői engedély kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása ügyében azokban az esetekben, amikor a vezetői engedély automatikus kiállításának nincs helye, vagy az bármely okból akadályozott,
ac) az aa) és ab) alpontban meghatározott esetekben gondoskodik a vezetői engedély kiállításáról,
ad) jogszabályban meghatározott esetekben gondoskodik a vezetői engedély ügyfél részére történő kiadásáról;”
(3) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a Magyarországon házasságot kötött magyar állampolgár esetén továbbítja a nyilvántartó részére a vezetői engedély, törzskönyv, forgalmi engedély házasságkötésből eredő névváltozás miatti, hivatalbóli cseréjéhez szükséges adatokat.”
(4) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfélnek személyesen kell eljárnia
a) a külföldi vezetői engedély cseréje, honosítása vagy visszahonosítása iránti kérelem benyújtása ügyében, vagy
b) ha a vezetői engedély automatikus kiállítása visszautasításra került,
c) ha a vezetői engedély automatikus kiállításának ügyfél által elhárítható akadálya van.”
(5) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az ügyfél vezetői engedély elektronikus pótlása iránti kérelme személyesen, ügyintézői közbeavatkozás nélkül történő benyújtására elektronikus ügyintézési pontot vehet igénybe. A közlekedési igazgatási hatóság ebben az esetben írásban tart kapcsolatot az ügyféllel.”
(6) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A nyilvántartó az elektronikus ügyintézési ponton történő személyazonosítás céljából a járművezető engedély-nyilvántartásban szereplő, az azonosításhoz szükséges természetes személyazonosító adatait szolgáltatja.”
(7) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontja a következő aj) és ak) alponttal egészül ki:
(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza
a járművezető,)
„aj) az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzésére (sikeres vizsga időpontja, vizsgaigazolás sorszáma) vagy az elsősegély-nyújtási vizsgakötelezettség alóli mentesülés tényére (mentesülés megállapításának időpontja és a mentesülési igazolás sorszáma) vonatkozó adatokat,
ak) vezetői engedély automatikus kiállításához szükséges nyilatkozatait; továbbá”
(8) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés h) pontja a következő hd) alponttal egészül ki:
(A nyilvántartót értesíti:
a vizsgaközpont elektronikusan)
„hd) a járművezető 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjában meghatározott, járművezetői képzés és vizsgáztatás folyamatában tett nyilatkozatairól.”
(9) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdése a következő i)-k) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartót értesíti:)
„i) a vizsgálatot végző szerv elektronikus úton a 8. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontjában meghatározott egészségi alkalmassági adatokról és azok változásáról az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren keresztül,
j) a Magyar Vöröskereszt fővárosi, megyei szervezete elektronikus úton a 8. § (1) bekezdés a) pont aj) alpontjában foglalt adatokról,
k) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a járművezető 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjában meghatározott, az anyakönyvvezetőnél a házasságkötési szándék bejelentésekor tett nyilatkozatairól.”
(10) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
„g) a vizsgaközpont a pályaalkalmassági, képzési, utánképzési és vizsgáztatási, valamint a vezetői engedély automatikus kiállításával összefüggő feladatainak ellátásához a 8. §-ban meghatározott adatokat ingyenesen;”
(11) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
„l) a nyilvántartó által megbízott megszemélyesítést végző szervezet a vezetői engedély, törzskönyv és hivatalból kiállításra kerülő forgalmi engedély megszemélyesítéséhez, kiállításához és jogszabályban meghatározott adatok kezeléséhez a nyilvántartásból az okmányra kerülő adatokat ingyenesen.”
23. § Az 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (3) bekezdésében az „- a természetes személyazonosító, a lakcím-azonosító adatok, valamint a „Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány” adatai kivételével -” szövegrész helyébe az „- az (1) bekezdés a) pont aa), ab), ai) és aj) alpontjában foglalt adatok kivételével -” szöveg lép.
24. § Hatályát veszti az 1999. évi LXXXIV. törvény
a) 8. § (1) bekezdés a) pont ai) alpontjában a „továbbá” szövegrész,
b) 14/A. § a) pontja.
25. § (1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XXIV. törvény) 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A lőfegyvereknek, illetve a lőszereknek más tagállam területére történő átvitele esetén a rendeltetési hely, illetve a tranzitország között történő - a kérelmező által az 5. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjára, a szállítandó lőfegyverekre, lőszerekre, a lőfegyver-kereskedők közötti szállítás kivételével a szállítóeszközre, valamint az indulás és érkezés várható időpontjára vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésén alapuló - adatszolgáltatást és adatfogadást a rendőrség központi szerve végzi, valamint - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - ellátja
a) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i, 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdésében, valamint
b) a 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek Unión belüli transzferére vonatkozó információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/686 bizottsági rendeletben
meghatározott hatósági feladatokat.”
(2) A 2004. évi XXIV. törvény 23. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A 6. § (4) bekezdés b) pontja a 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek Unión belüli transzferére vonatkozó információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/686 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
26. § A 2004. évi XXIV. törvény 3/A. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 18/D. § (2) bekezdés b) pontjában a „kiszabott közérdekű” szövegrész helyébe a „kiszabott elzárás, közérdekű” szöveg lép.
27. § (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: 2005. évi CLXXIV. törvény) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami adó- és vámhatóság a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 14. §-a szerinti adatszolgáltatást követően az újszülött belföldi gyermek adóazonosító jelét 8 órán belül elektronikus úton átadja a kiutaló részére. Az állami adó- és vámhatóság a kiutaló részére elektronikus úton továbbítja az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges adatokat a fiatal felnőtt 23. életévének betöltése napjáig.”
(2) A 2005. évi CLXXIV. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 2017. június 30. napja után született külföldi gyermekekre vonatkozóan az életkezdési letéti számla megnyitása a (3) bekezdés szerinti eljáráson kívül is kezdeményezhető a külképviselet hivatásos konzuli tisztviselőjénél vagy a kiutalónál benyújtott kérelem útján. A kérelemhez csatolni kell a külföldi gyermek és a külföldi szülő személyazonosító igazolványának a másolatát. A 2. § 3a. pont b) alpontjában meghatározott személy esetén a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján a nevére kiadott „Magyar igazolvány”-t, a magyar nyelvre fordított külföldi anyakönyvi kivonat másolatát is csatolni kell.”
(3) A 2005. évi CLXXIV. törvény 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4) bekezdés szerint kezdeményezett eljárás során az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez a 2017. június 30. napja után született külföldi gyermek esetében a kiutaló a szükséges adatok továbbításával haladéktalanul a külföldi gyermek adóazonosító jelének megállapítása céljából elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a gyermek természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, állampolgárságáról, adóigazolvány kiállítására vonatkozó kérelemről, valamint - amennyiben rendelkezésre áll - az adóigazolvány postázási címéről.”
(4) A 2005. évi CLXXIV. törvény 5. § (13) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiutaló)
„a) az (1) és a (7) bekezdés szerint kapott adatok alapján a beérkezést követő 8 munkanapon belül életkezdési letéti számlát nyit, amelyen az első utalási összeget a gyermek születésének napjától, valamint a belföldi gyermek jogosultsága esetén - ha Start-számlával nem rendelkezik - a második utalási összeget a hetedik életéve betöltésének napjától, és a harmadik utalási összeget a tizennegyedik életéve betöltésének napjától - a 9/B. § szerinti adatszolgáltatás alapján, visszamenőlegesen - nyilvántartja mindaddig, amíg a szülő, vagy a szülő egyetértő nyilatkozata alapján - 16. életévének betöltését követően - a gyermek azt Start-számlára nem helyezi, vagy ameddig a (18) bekezdés szerinti jogosultsággal a jogosult nem él,
b) amennyiben a gyermek nem születéskor kerül e törvény hatálya alá, az első utalási összeget a gyermek születési évének megfelelő összeggel és az adott évi kamatokkal növelve utólag veszi nyilvántartásba azzal, hogy második és harmadik utalási összegre a gyermek visszamenőlegesen nem jogosult,”
28. § Hatályát veszti a 2005. évi CLXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése.
29. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény
a) 3. § (4) bekezdés c) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a „határozat - ideértve a 27. § (1b) bekezdésében foglalt határozatokat is -” szöveg,
b) 30. § (4) bekezdésében a „harmadik” szövegrész helyébe a „nyolcadik” szöveg,
c) 31. § (2) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg
lép.
30. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés o) pontjában és 8. § (5) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal” szöveg lép.
31. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A hivatásos konzuli tisztviselőnél tett szándékbejelentés esetén a 20. § (2) bekezdésében meghatározott adatok felvételezésére nem kerül sor, hivatalból nem kerülnek kiállításra személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok.”
(2) Az At. „A házasulók bejelentése a névviselésről” alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„A házasulók bejelentése a névviselésről és a hivatalból kiállításra kerülő okmányokhoz szükséges adatok felvételezése”
(3) Az At. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkoznak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A nyilatkozat a házasság megkötéséig egy alkalommal megváltoztatható.
(2) Ha a magyar állampolgár házasuló a házasságkötést követően nem a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét kívánja viselni, az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentésével egyidejűleg - ha hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz a házasuló - felvételezi a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához szükséges arcképmást, aláírást, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomatot.
(3) Ha a házasuló a házasság megkötéséig megváltoztatja a házassági név viselésére vonatkozóan tett nyilatkozatát, az anyakönyvvezető intézkedik az új nyilatkozatnak megfelelő aláírás, valamint szükség esetén a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi adat felvételezéséről.”
(4) Az At. 61. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A halálesetet anyakönyvezés céljából a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján - az eljárás megindításához szükséges, kormányrendeletben meghatározott adatok megküldésével - haladéktalanul bejelenti az illetékes anyakönyvvezetőnek.”
(5) Az At. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Intézetben történt születés esetén az egészségügyi szolgáltató - az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren és az EAK rendszeren keresztül haladéktalanul - az illetékes anyakönyvvezető felé
a) bejelenti - az 1. mellékletben meghatározott adatok megküldésével - a születést,
b) továbbítja a hivatalos statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, intézetben rögzített születési statisztikai adatokat,
c) továbbítja az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött - kivéve titkolt terhesség, valamint a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása esetén - hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványához szükséges adatokat, valamint
d) továbbítja a másik szülő hozzájárulását a gyermek állandó személyazonosító igazolványának kiadásához.”
(6) Az At. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az anyakönyvvezető tudomására jut, be kell jegyeznie az anyakönyvbe
a) a Magyarországon történt születést, abban az esetben is, ha bejelentésre kötelezett nincs vagy e kötelezettségét elmulasztotta,
b) a Magyarországon történt halálesetet, abban az esetben is, ha az eltemettetésre kötelezettnek, illetve az ügyben eljáró temetkezési szolgáltatónak a 62. § (1)-(2a) és (4) bekezdése szerinti eljárása elmarad.
Ilyen esetben az anyakönyvvezető gondoskodik az anyakönyvezéshez szükséges adatok beszerzéséről.”
(7) Az At. 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A haláleset anyakönyvezésére irányuló eljárásban az (1)-(2a) és (4) bekezdés szerinti időpontban az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni.”
(8) Az At. 82. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A nyilvántartó szerv az (1) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg továbbítja az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak.
(1b) A nyilvántartó szerv a házasságkötés bejegyzését követően - ha hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tett a házasuló - a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához szükséges arcképmást, aláírást, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomatot haladéktalanul továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak.
(1c) A nyilvántartó szerv az arcképmás, az aláírás, illetve az ujjnyomat adatot annak továbbításáig vagy az (1d) bekezdésben meghatározott törlés időpontjáig kezeli. Adattovábbítás kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartás részére teljesíthető.
(1d) A nyilvántartó szerv a 27. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint ha a hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány kiadásának akadálya van, haladéktalanul törli a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához felvételezett arcképmást, aláírást, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomatot.”
(9) Az At. „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 101/B. §-sal egészül ki:
„101/B. § (1) Ha az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) hatálybalépését megelőzően tett házasságkötési szándék bejelentése során a házasuló a házasságkötést követően viselni kívánt házassági névviselési formáról nem nyilatkozott vagy a korábban tett nyilatkozatot megváltoztatja, a házasságkötés tervezett helye szerint illetékes anyakönyvvezető a 20. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el.
(2) A Módtv2. hatálybalépését megelőzően tett házasságkötési szándék bejelentése esetén a házasságkötés tervezett helye szerint illetékes anyakönyvvezető - az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozat hiányában - a házasuló erre irányuló kérésére felvételezi az arcképmást, aláírást, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomatot és továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak.
(3) Amennyiben a házasuló a (2) bekezdésben foglaltak szerint a személyazonosságot igazoló okmány kiállításához szükséges adatok felvételezését nem kérte, azt a személyazonosságot igazoló hatósági igazolványok vonatkozásában hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatnak kell tekinteni.”
(10) Az At. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
32. § Az At.
a) 14. § (1a) bekezdésében a „tisztviselő” szövegrész helyébe a „tisztviselő, valamint az egészségügyi szolgáltató” szöveg,
b) 61. § (1) bekezdésében a „születést anyakönyvezés” szövegrész helyébe a „születést - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - anyakönyvezés” szöveg
lép.
33. § Hatályát veszti az At.
a) 4. § (1) bekezdés b) pontjában és 77. § d) pontjában a „vagy állami tisztviselője” szövegrész;
b) 62. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában és a (2a) bekezdésében a „,valamint a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetői példányát bemutatja” szövegrész;
c) 62. § (4) bekezdésében a „ , továbbá a halottvizsgálati bizonyítványt” szövegrész;
d) 1. melléklet a) pont 3.4. alpontja és 14-15. pontja.
34. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvényben foglalt kivételekkel az idézést, illetve az értesítést írásban kell közölni úgy, hogy azt a címzett legkésőbb az eljárási cselekmény időpontja előtt öt nappal megkapja.”
(2) A Szabs. tv. 87. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az idézésben, illetve értesítésben meg kell jelölni
a) az idézést, illetve értesítést kibocsátó bíróság vagy szabálysértési hatóság megnevezését, az ügy számát,
b) azt, hogy az idézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,
c) azt, hogy az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,
d) a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést.
(2b) Az idézett az idézésben felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával.”
(3) A Szabs. tv. 89. § (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hivatalos iratának az érintett személy részére történő átadása (kézbesítés)]
„d) az (5) bekezdésben meghatározott esetben hirdetményi úton,
e) elektronikus úton az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőségre, illetve biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre”
(történhet.)
(4) A Szabs. tv. 139. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) A szabálysértési elzárás végrehajtását
a) az elfogás helye szerinti illetékes rendőrségi fogdában kell megkezdeni, ha az elkövető büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítására,
b) a szabálysértési őrizetet foganatosító rendőrség székhelye szerinti rendőrségi fogdában kell megkezdeni az (1a) bekezdésben foglaltakon kívül abban az esetben is, ha az elkövető büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítására
a büntetés-végrehajtási intézet hivatali munkarendjén kívül kerülne sor. Ha az elkövető rendőrségi fogdába történő befogadására férőhely hiányában vagy az elkülönítési szabályok betartása miatt nincs lehetőség, az elkövetőt büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani, amelynek az elkövetőt a hivatali munkarendjén kívül is be kell fogadnia.”
35. § A Szabs. tv.
a) 89. § (5) bekezdésében a „határozatot és a bíróság végzését” szövegrész helyébe a „hivatalos iratot” szöveg,
b) 89. § (6) bekezdésében a „döntést” szövegrész helyébe a „hivatalos iratot” szöveg,
c) 153. § (2) bekezdés k) pontjában az „elhalasztásának” szövegrész helyébe az „elhalasztásának, felfüggesztésének” szöveg,
d) 153. § (6) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény 337. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a 2017. évi XC. törvény 573. § (1) bekezdése” szöveg
lép.
36. § (1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 2/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Kormány meghatározza a kritikus társadalmi, illetve gazdasági tevékenységek fenntartásához szükséges alapvető szolgáltatások jegyzékét.”
(2) Az Lrtv. 14. §-a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„j) határozza meg a kritikus társadalmi, illetve gazdasági tevékenységek fenntartásához szükséges alapvető szolgáltatások jegyzékét.”
37. § (1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 10. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7b) A személyazonosság megállapítása céljából
a) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, valamint a járásbíróság az általa lefolytatott szabálysértési eljárás során,
b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az általa lefolytatott közigazgatási hatósági eljárások során,
c) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendőrség a rendőri igazoltatás során közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével.”
(2) A Körtv. 15. §-a a következő (5a)-(5c) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, valamint a járásbíróság az általa lefolytatott szabálysértési eljárás során a szabálysértési eljárás alá vont személlyel kapcsolatos körözés tényének fennállását ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartásában. Ha az eljáró szerv a szabálysértési eljárás alá vont személyt a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti, illetve kezdeményezi a törvény szerint szükséges intézkedések végrehajtását.
(5b) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az általa lefolytatott közigazgatási hatósági eljárások során az ügyféllel kapcsolatos körözés tényének fennállását ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartásában. Ha az eljáró szerv az ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, kezdeményezi a törvény szerint szükséges intézkedések végrehajtását.
(5c) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendőrség a rendőri igazoltatás során az igazoltatottal kapcsolatos körözés tényének fennállását ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartásában. Ha az eljáró szerv a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, kezdeményezi a törvény szerint szükséges intézkedések végrehajtását.”
38. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arcképtörvény) 1. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„e) központi szerv: a nyilvántartás vezetéséért, valamint az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős, a Kormány által rendeletben kijelölt központi államigazgatási szerv,”
(2) Az Arcképtörvény 1. §-a a következő n) és o) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„n) automatizált összehasonlítás: az arcképelemző rendszer gépi interfész útján történő igénybevételével végzett, elemzői kiértékelés nélküli, szoftveres arckép-összehasonlításon alapuló eljárás,
o) találati lista: az arcképelemző rendszer által elvégzett informatikai jellegű összehasonlító tevékenység eredménye alapján képzett, arckép profilokat, technikai kapcsoló számokat, valamint az arckép profilok alapját képező arcképmásokat és azok metaadatait tartalmazó adathalmaz.”
(3) Az Arcképtörvény 3. § (3) bekezdése a következő p)-r) ponttal egészül ki:
(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)
„p) a rendőri intézkedéssel érintett személyek személyazonosságának megállapítása, ellenőrzése,
q) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személyek személyazonosság-ellenőrzésének támogatása az ügyfélazonosítás keretében,
r) az elektronikus ügyintézés során a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló eljárásokban a személyazonosság ellenőrzésének támogatása.”
(4) Az Arcképtörvény 9. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 3. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott célból a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására jogosult szerv eljárása során jogosult a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi útiokmány-nyilvántartásban, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásban kezelt, illetve az eljárás során az eljáró személy által rendelkezésre bocsátott arcképmás felhasználásával az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét, valamint az automatizált összehasonlítást igénybe venni az eljáró személy személyazonosságának ellenőrzése érdekében.”
(5) Az Arcképtörvény 6. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A 3. § (3) bekezdés p) pontjában meghatározott célból jogosult az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv igazoltatás során az általa rögzített arcképmás felhasználásával az Rtv. 29. §-a alapján igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást igénybe venni.
(2) A 3. § (3) bekezdés q) pontjában meghatározott célból jogosult az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv az elektronikus ügyintézés során az általa rögzített arcképmás felhasználásával az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személy személyazonossága ellenőrzésének támogatása érdekében az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást igénybe venni.
(3) A 3. § (3) bekezdés r) pontjában meghatározott célból jogosult a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló eljárások esetén az eljáró szerv, az elektronikus ügyintézés során az általa rögzített arcképmás felhasználásával, az ügyfél személyazonossága ellenőrzésének támogatása érdekében az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást igénybe venni.”
(6) Az Arcképtörvény 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés szerinti feladata ellátása során az arcképelemző tevékenységet végző szerv jogosult az arckép profilhoz rendelt technikai kapcsoló szám felhasználásával az adatközlésre kötelezett szervtől az arckép profil alapjául szolgáló arcképmást igényelni, közvetlen adatkapcsolat útján.”
(7) Az Arcképtörvény 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3) bekezdés szerinti kiértékelés eredményessége esetén az arcképelemző tevékenységet végző szerv az igénybevételre jogosult szerv részére az igény beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül továbbítja a kiértékelés eredményeként kapott arckép profilhoz tartozó, a nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló számot, vagy tájékoztatja az igénybevételre jogosult szervet az arckép profil nyilvántartás tekintetében a nem megfeleltethetőség tényéről.”
(8) Az Arcképtörvény 11. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (3) bekezdés szerinti kiértékelés akkor eredményes, ha legalább két elemző személy egymástól függetlenül végzett elemzése során azt állapítja meg, hogy az igénybevételre jogosult szerv által arcképelemző tevékenység céljából átadott arcképmás megfeleltethető az arcképelemző rendszer által végzett összehasonlítás eredményeképpen előálló találati lista egy vagy több elemével.
(6b) A (6) bekezdés szerinti nem megfeleltethetőség tényéről az arcképelemző tevékenységet végző szerv abban az esetben tájékoztatja az igénybevételre jogosult szervet, ha a találati lista elemeivel összehasonlítva az arcképelemző tevékenységet végző szerv nem állapít meg releváns találatot a (3) bekezdés szerinti kiértékelés során.”
(9) Az Arcképtörvény 11. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A (3) bekezdés szerinti kiértékelés abban az esetben tekinthető eredménytelennek, ha az arcképelemző tevékenység nem végezhető el.”
(10) Az Arcképtörvény 12. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés szerinti feladata ellátása során az arcképelemző tevékenységet végző szerv jogosult az arckép profilhoz rendelt technikai kapcsoló szám felhasználásával az adatközlésre kötelezett szervtől az arckép profil alapjául szolgáló arcképmást igényelni közvetlen adatkapcsolat útján.
(5b) Az (5) bekezdés szerinti kiértékelés akkor eredményes, ha legalább két elemző személy egymástól függetlenül végzett elemzése során azt állapítja meg, hogy az igénybevételre jogosult szerv által arcképelemző tevékenység céljából átadott arcképmás és a technikai kapcsoló számhoz tartozó arcképmás megfeleltethető egymással.”
(11) Az Arcképtörvény 12. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Az (5) bekezdés szerinti kiértékelés abban az esetben tekinthető eredménytelennek, ha az arcképelemző tevékenység nem végezhető el.”
(12) Az Arcképtörvény a következő 9/A-9/D. alcímmel egészül ki:
„9/A. Személyazonosság megállapításának, ellenőrzésének támogatása rendőri intézkedés során automatizált összehasonlítás igénybevételével
12/A. § (1) A központi szerv az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által a 3. § (3) bekezdés p) pontjában meghatározott célból a részére automatizált eljárásban, rendszer-rendszer kapcsolat útján továbbított arcképmásból arckép profilt képez. Amennyiben az átadott arcképmásból arckép profil nem képezhető, a központi szerv ennek tényéről az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet haladéktalanul tájékoztatja.
(2) Az (1) bekezdés szerint képzett arckép profilt a központi szerv az arcképelemző rendszer igénybevételével az arckép profil nyilvántartásban kezelt, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt arcképmásokból képzett arckép profilokkal összehasonlítja.
(3) A (2) bekezdés szerinti összehasonlító tevékenység eredményessége esetén a központi szerv az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére haladéktalanul továbbítja a kiértékelés eredményeként kapott, sorrendben az első öt legnagyobb egyezőséget mutató arckép profilhoz tartozó, az arckép profil nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló számokat.
(4) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hozzáférésre felhatalmazott személye az erre a célra rendszeresített eszköz segítségével jogosult átvenni a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a (3) bekezdés szerint továbbított technikai kapcsoló számhoz tartozó természetes személyazonosító adatokat, valamint az arcképmást.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott továbbítást, valamint a (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követően a központi szerv a (2) bekezdésben megjelölt, részére átadott adatokat, valamint az általa képzett arckép profilt haladéktalanul törli.
(6) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által a (3) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló számok kizárólag az igazoltatás során az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást megalapozó ügyben használhatók fel. A (3) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló számokat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv annak átvételét követő harminc napon belül köteles törölni.
9/B. Az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személyek személyazonosság-ellenőrzésének támogatása automatizált összehasonlítás igénybevételével
12/B. § (1) Az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó elektronikus azonosítás során az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv az ügyfél személyazonosságának ellenőrzése céljából az ügyfélről arcképmást készíthet.
(2) Az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv - ha törvény alapján a természetes személyazonosító adatok kezelésére jogosult - az ügyfél természetes személyazonosító adatai közlésével a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől kérheti, hogy az általa vezetett nyilvántartásból a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásához tartozó technikai kapcsoló számot részére továbbítsa.
(3) A központi szerv az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv által a 3. § (3) bekezdés q) pontjában meghatározott célból a részére automatizált eljárásban, rendszer-rendszer kapcsolat útján továbbított arcképmásból arckép profilt képez. Ha az átadott arcképmásból arckép profil nem képezhető, a központi szerv ennek tényéről az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szervet haladéktalanul tájékoztatja.
(4) A központi szerv az általa képzett arckép profilt az arcképelemző rendszer igénybevételével összehasonlítja a részére az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv által továbbított technikai kapcsoló számhoz tartozó arckép profillal.
(5) A (4) bekezdés szerinti összehasonlító tevékenység eredményessége esetén a központi szerv az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére haladéktalanul továbbítja az összehasonlító tevékenység eredményét.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott továbbítást, valamint a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követően a központi szerv a (3) bekezdésben megjelölt, részére átadott adatokat, valamint az általa képzett arckép profilt haladéktalanul törli.
(7) Az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv által az ügyfélről készített arcképmás, valamint a (2) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló szám kizárólag az elektronikus ügyintézés során az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást megalapozó ügyben használható fel. Az ügyfélről készített arcképmást, valamint a (2) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló számot az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv annak központi szerv részére történő továbbítását követően haladéktalanul köteles törölni.
9/C. Az elektronikus ügyintézés során a személyazonosság ellenőrzésének támogatása a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló eljárásokban automatizált összehasonlítás igénybevételével
12/C. § (1) Elektronikus ügyintézés keretében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadása során az eljáró szerv (a továbbiakban: elektronikus ügyintézést biztosító szerv) az ügyfélről arcképmást készíthet, amennyiben az ügyfélről egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre irányuló eljárásban utolsó alkalommal készített arcképmás nyilvántartásba vételétől három év eltelt.
