Kramnyik és AlphaZero: Hogyan gondoljuk újra a sakkot?
Ahhoz, hogy a sakk virágozzon, új kihívásokra van szükségünk.
A sakkmotorok ereje egyre nagyobb, a milliónyi számítógépek által játszott parti és a megnyitási elméletek vastag kötetei miatt az eltisakk egyre csak veszít a képzelőerejéből. A szupertornáknak egyre kevesebb eldőlő játszmája van, és azoknak a meccseknek a száma, amelyeket én ,,kreatívnak" hívok szintén csökkenő tendenciát mutat.
A 2018-as világbajnoki döntő, amelyet Magnus Carlsen és Fabiano Caruana vívott, például nem tartalmazott eldőlő csatákat, minden parti döntetlennel végződött. (Carlsen egy rapidjátszmás playoff megnyerésével védte meg címét.)
A fentiekért kár a játékosokat hibáztatni, sajnos ez a realitás, amivel szembetalálkozunk. Furcsa lenne elvárni tőlük, hogy szándékosan csökkentsék saját esélyeiket egy pozitív kimenetelre azáltal, hogy szükségtelen kockázatokat vállalnak, pusztán azért, hogy ,,szórakoztatóbb" párharcokat lássunk. Saját tapasztalatból tudom, hogy mennyire nehéz egy komplex és érdekes partit játszani, ha az ellenfelem csak a biztonságra törekszik. Abban a pillanatban, amikor valaki egy relatíve steril vonalra lép, az ellenfél rá van kényszerítve, hogy igazodjon hozzá, ez persze a végén egy eredetiség nélküli, elkerülhetetlen döntetlenhez vezet.
Természetesen vannak még elképesztő játszmák elitszinten is, de ha élve akarjuk tartani a sakkot, azt hiszem vissza kell fordítanunk ezt a trendet, még mielőtt a játék szellemisége elvész.
A DeepMind-dal való munka:
Azon kezdtem gondolkodni, hogy ha a kimenetelek ugyanazok, akkor talán valamit tennünk kellene a játék felfrissítéséért. Beszéltem erről Demis Hassabisszal, a DeepMind mesterséges intelligenciával foglalkozó laboratórium alapítójával és vezetőjével. Hassabis valaha a legerősebb juniorkorú sakkjátékosok közé tartozott az Egyesült Királyságban, és még mindig elkötelezett sakkrajongó. Kaptam egy lehetőséget, hogy leteszteljem az elméletem a híres gépi tanulást használó sakkmotorral, az AlphaZeroval.
A DeepMind kutatóival Ulrich Paquet-vel és Nenad Tomasevvel, az AlphaZerót petricsészének használtuk, és leteszteltünk különböző variációkat, hogy lássuk, hogyan fejlődik a játék. Végső célunk az volt, hogy olyan szabálykiegészítéseket találjunk, amelyek több teret engednek az emberi kreativitásnak.
A sakk szabályainak átértelmezése nem újkeletű gondolat. Az egyik legelterjedtebb variáns a Fischer Random, amit más néven Chess960-nak is hívnak. A legutóbbi Fischer Random Sakk Világbajnokság elég nagy figyelmet generált, és Wesley So győzelmét hozta Carlsen felett.
A Fischer Random egy érdekes formátum, de megvannak a hátülütői is. Az egyik ezek közül, hogy a tradicionálistól eltérő kezdőpozíciók megnehezítik az amatőr játékosoknak, hogy élvezzék a játékot, amíg ismerős helyzetekig nem ér a parti. Ugyanez igaz a világklasszis játékosokra is, legalábbis azoknál, akikkel lehetőségem nyílt erről négyszemközt beszélni. Végül, de nem utolsósorban úgy tűnik ez a típus nem rendelkezik olyan esztétikai kvalitásokkal, mint a tradicionális sakk, ami miatt kevésbé vonzó, még akkor is, ha időnként izgalmas partikat láthatunk.
Sáncolás nélküli sakk:
Az én vágyam az volt, hogy találjak egy olyan sakk-variánst, ami nemcsak az izgalom és az eldőlő játszmák potenciáljával rendelkezik, hanem esztétikai élményt is nyújt. A cél az volt, hogy felfrissítsem az eredeti sakkot és megmutassam a hihetetlen komplexitását és a benne levő kreatív lehetőségeket a játékosoknak és a nagyközönségnek.
Kezdetnek megkértük az AlphaZerót, hogy induljon felfedezőkörútra egy olyan sakktípusban, amiben egyik oldalnak sem szabad sáncolnia, próbáljon ki különböző nyitólépéseket mindkét oldalon. A végeredmény minden várakozásunkat felülmúlta!
Odatettük AlphaZerót, hogy tanulja a ,,sánctalan sakkot" az elejétől, megengedve a programnak, hogy fokozatosan, próbálgatás útján tanulja meg a játék csínyját-bínyját, hasonlatosan ahhoz, ahogy a klasszikus sakkot is megtanulta. Milliónyi lejátszott parti után az AlphaZero egy ,,sánctalan" mester lett, nekünk pedig lehetőségünk nyílt elemzni, hogy miként játszik és ez hogyan befolyásolja a játék egyensúlyát.
A sánc nélküli sakkban világos és sötét győzelem/vereség százalékai nagyjából hasonlítottak a klasszikus sakknál tapasztaltakhoz, ami azt mutatta, hogy a rosálás hiánya ellenére mindkét színnel játszható ez a variáció. Az, hogy a királyt nem lehet biztonságos távolságba vinni, azt is jelenti, hogy minden figurának részt kell vennie a csatában, ami a játékot jóval dinamikusabbá és szórakoztatóbbá teszi, sőt néhány egészen eredeti mintát is produkál.
Két AlphaZero által játszott sánc nélküli játszma, melyeket Kramnik kommentált.
Az előnyök nem állnak meg itt. A sáncolás megtiltása azt jelenti, hogy a játékosok nem támaszkodhatnak memorizált mintákra, arra vannak kényszerítve, hogy az elejétől kreatívan gondolkodjanak. Még ha egy játékos döntetlenre is szeretne játszani, szinte lehetetlen mindent kontrollálni, ráadásul ebben a típusban gyakorlatilag lehetetlen a biztonsági játék (még világos számára is), mert nagyon nehéz teljesen biztonságos mezőt találni a királynak.
Az egyik legnagyobb pozitívum, hogy a rosálás hiánya egy kicsit ki is egyenlíti a mezőnyt, hiszen az amatőr játékosoknak több esélye van olyan képzett játékosok ellen, akik megtanulták a megnyitási elméletet.
Régi határok, új kreativitás:
Egy olyan versenyen, ahol ezt a formátumot játsszák, nyilvánvalóan sokkal több eldőlő partival számolhat - számításaim szerint jóval 50% fölött - ráadásul robbanásszerűen meg fog nőni a kreatív, váratlan ötletek száma.
Még mindig sok dolgot kell megvizsgálni. Például a megnyitások sokal komplikáltabbnak tűnnek az AlphaZero sáncolás nélküli játszmáiban, ami azt jelenti, hogy teljesen új megnyitási elméletet kell kidolgozni, és a játékosoknak új megközelítéseket kell találniuk a király biztonságba helyezésére is, de a sakkozók közösségét ez nem szabad visszatartsa attól, hogy kipróbálják ezt a játékformát.
Én melegen ajánlom a jövőbeli tornák szervezőinek és a sakk rajongóinak, hogy próbálják ki ezt a variánst.
A sáncolás hiányában megvan a potenciál, hogy teljesen átértelmezze a játékot, a kreativitást és a mély gondolkodást sokkal fontosabbá téve, mint a minták megtanulását, vagy a felkészülési időben való spacebar-nyomogatást (amivel megkapjuk a következő számítógép által ajánlott lépést). A határainkat kiigazítva fegyverezhetjük fel a következő generációt eredeti ötletekkel és izgalmas, kreatív sakkal.
Játszanál ,,sánctalan sakkot"? Írd le nekünk kommentben.
Még több Kramnyiktól:
Még több AlphaZero:
- AlphaZero's surprise debut
- AlphaZero beats Stockfish again
- Official AlphaZero resources
- Game Changer: AlphaZero's Groundbreaking Chess Strategies and the Promise of AI by Matthew Sadler and Natasha Regan
- Még 10 nem kommentált parti amiben az AlphaZero a nem sáncoló AlphaZero lellen játszik (lent)